A
kutatási téma rövid összefoglalása
A rosszindulatú daganatok
agyi áttétei az életet súlyosan fenyegető kórképek, amelyeknek kezelési
lehetőségei igen korlátozottak. A leggyakrabban előforduló agyi metasztázisok
emlő- és tüdőkarcinóma illetve melanóma eredetűek. Ezek közül a melanóma az egyik legnagyobb
százalékban agyi metasztázist adó tumor (az esetek 55-75%-ában). A hatékonyabb
terápiás, illetve megelőzési eljárások szempontjából fontos lenne azon
molekuláris mechanizmusok ismerete, melyek szerepet játszanak a melanóma agyi
áttétképzésében. Ezen folyamatok közül kiemelendőek azok a jelátviteli
útvonalak és adhéziós molekulák, melyek a melanómasejtek és a központi
idegrendszert alkotó sejtek kölcsönhatásában fontos szereppel bírnak. Mivel a
központi idegrendszer nem rendelkezik nyirokkeringéssel, a metasztatikus sejtek
csupán a véráram útján, vagyis a vér-agy
gáton keresztül juthatnak be az agyba. Ennek a folyamatnak egyik alapvető
lépése az agyi kapillárisokat bélelő endotéliumon való áthaladás. Ez az agyi áttétképzésnek kulcsfontosságú lépése, azonban
jelenleg még igen keveset tudunk a melanómasejtek és az agyi endotélsejtek
között fellépő kölcsönhatásokról. Kutatásaink célja, hogy olyan molekuláris
mechanizmusokat és folyamatokat tárjunk fel, amelyek részt vesznek a
melanómasejtek és endotélsejtek közötti kölcsönhatásban. Ezen
mechanizmusok megértése megválaszolhatná a kérdést, hogy miért az agy a
melanóma metasztázisok legfontosabb célpontja.
Mivel az agyi áttétképzés több szereplős és tényezős történet, így a következő bejegyzésekben megpróbálom minél több szempontból a témát körüljárni.
Mivel az agyi áttétképzés több szereplős és tényezős történet, így a következő bejegyzésekben megpróbálom minél több szempontból a témát körüljárni.
