A  kutatási téma rövid összefoglalása

      A rosszindulatú daganatok agyi áttétei az életet súlyosan fenyegető kórképek, amelyeknek kezelési lehetőségei igen korlátozottak. A leggyakrabban előforduló agyi metasztázisok emlő- és tüdőkarcinóma illetve melanóma eredetűek. Ezek közül a melanóma az egyik legnagyobb százalékban agyi metasztázist adó tumor (az esetek 55-75%-ában). A hatékonyabb terápiás, illetve megelőzési eljárások szempontjából fontos lenne azon molekuláris mechanizmusok ismerete, melyek szerepet játszanak a melanóma agyi áttétképzésében. Ezen folyamatok közül kiemelendőek azok a jelátviteli útvonalak és adhéziós molekulák, melyek a melanómasejtek és a központi idegrendszert alkotó sejtek kölcsönhatásában fontos szereppel bírnak. Mivel a központi idegrendszer nem rendelkezik nyirokkeringéssel, a metasztatikus sejtek csupán a véráram útján, vagyis a vér-agy gáton keresztül juthatnak be az agyba. Ennek a folyamatnak egyik alapvető lépése az agyi kapillárisokat bélelő endotéliumon való áthaladás. Ez az agyi áttétképzésnek kulcsfontosságú lépése, azonban jelenleg még igen keveset tudunk a melanómasejtek és az agyi endotélsejtek között fellépő kölcsönhatásokról. Kutatásaink célja, hogy olyan molekuláris mechanizmusokat és folyamatokat tárjunk fel, amelyek részt vesznek a melanómasejtek és endotélsejtek közötti kölcsönhatásban. Ezen mechanizmusok megértése megválaszolhatná a kérdést, hogy miért az agy a melanóma metasztázisok legfontosabb célpontja.

Mivel az agyi áttétképzés több szereplős és tényezős történet, így a következő bejegyzésekben megpróbálom minél több szempontból a témát körüljárni.