Egy előnyös mozgásforma...melanómasejteknek

Ismert, hogy  különböző környezeti feltételek ( pl. egy felszín keménysége, rugalmassága vagy különböző jelátviteli útvonalak aktiválása/gátlása) hatására a  vándorló tumorsejtek képesek megváltoztatni mozgásukat, alakjukat.

Viszonylag vastag, lágy, háromdimenziós struktúrákon a sejtek amőboid mozgást végezve, mintegy átfurakodnak az előttük álló akadályon, míg szilárd kétdimenziós struktúrák esetén mezenchimális mozgásra váltanak (Symons és Segall 2009). Az amőboid mozgásban elsősorban Rho/ROCK útvonal vesz részt, míg a mezenchimális mozgásért a Rac GTPáz felel. A mezenchimális fenotípusra jellemző, hogy a sejtek alakja megnyúlt, számos lamellipodium figyelhető meg rajtuk, és a sejtek extracelluláris proteázok termelésével segítik elő migrációjukat (Wolf és mtsai. 2003, Sahai és Marshall 2003, Sanz-Moreno és mtsai. 2008).

Amőboid-mezenchimális mozgás vázlata.

 Kiváncsiak voltunk, hogy a vér-agy gáton történő átvándorlás során melyik mozgásforma jelent előnyt a melanómasejtek számára. 

Következő bejegyzésben erről lesz szó.