A melanóma

A melanóma  a bőr pigment termelő sejtjeiből, a melanocitákból fejlődik ki, kialakulásában szerepet játszanak genetikai és környezeti tényezők is. Önmagában vagy már  meglevő anyajegyből (nevus) is kialakulhat a bőrön. A folyamat szemléltetése az alábbi videón látható. Bár a melanóma az összes bőrdaganat csupán 4%-át teszi ki, a bőrdaganatok által okozott halálesetek kb.74%-áért felelős. A primer tumor időben történő észrevétele nagyon fontos az áttétek megelőzése érdekében, mivel a melanoma malignumra jellemző a korai áttétképzés. A metasztázisok többsége érinti a központi idegrendszert. 

A vér-agy gát

   A központi idegrendszer nem rendelkezik nyirokkeringéssel, ezért  a metasztatikus sejtek csupán a véráram útján, vagyis a vér-agy gáton keresztül juthatnak be az agyba. Ennek a folyamatnak egyik alapvető lépése az agyi kapillárisokat bélelő endotéliumon való áthaladás. Az agyi endotélsejtek a periciták, asztrociták és idegvégződések jelenlétében egy szoros gátat képeznek a vér és az idegszövet között. Ez a vér-agy gát, melynek kiemelkedő szerepe a központi idegrendszer homeosztázisának fenntartása.

 A „gát” funkció ellátását az agyi endotélsejtek különleges tulajdonságai teszik lehetővé, mint a folytonos szoros kapcsolatok (tight junctions), valamint a különböző transzporterek és enzimek jelenléte.

A folytonosan elhelyezkedő szoros kapcsolatok szabályozzák a paracelluláris (sejtek közötti) permeabilitást. Felépítésükben transzmembrán (occludin, claudinok, junkcionális adhéziós molekulák), valamint citoplazmatikus plakkfehérjék (zonula occludens proteinek: ZO-1, ZO-2), illetve más kapcsoló fehérjék vesznek részt.  A szoros kapcsolatok kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszanak továbbá a tőlük bazolaterálisan elhelyezkedő adherens kapcsolatok, melyeket szintén transzmembrán (cadherinek), illetve citoplazmatikus (cateninek) fehérjék alkotnak 

A transzcelluláris gát annak köszönhető, hogy a vér-agy gát endotélsejtjei kevés pinocitotikus vezikulát tartalmaznak, ugyanakkor a sejtekben alacsony szintű az endocitózis és a transzcitózis.

Ezen felül az endotélsejtek olyan specifikus enzimekkel rendelkeznek, melyek fontos szerepet töltenek be a különböző anyagok lebontásában, kialakítva az  ún. metabolikus gátat.

 Az agyi endotélsejtek számos efflux transzporter  révén  képesek az idegi működésre károsan ható anyagokat távol tartani vagy eltávolítani a központi idegrendszerből.

A  kutatási téma rövid összefoglalása

      A rosszindulatú daganatok agyi áttétei az életet súlyosan fenyegető kórképek, amelyeknek kezelési lehetőségei igen korlátozottak. A leggyakrabban előforduló agyi metasztázisok emlő- és tüdőkarcinóma illetve melanóma eredetűek. Ezek közül a melanóma az egyik legnagyobb százalékban agyi metasztázist adó tumor (az esetek 55-75%-ában). A hatékonyabb terápiás, illetve megelőzési eljárások szempontjából fontos lenne azon molekuláris mechanizmusok ismerete, melyek szerepet játszanak a melanóma agyi áttétképzésében. Ezen folyamatok közül kiemelendőek azok a jelátviteli útvonalak és adhéziós molekulák, melyek a melanómasejtek és a központi idegrendszert alkotó sejtek kölcsönhatásában fontos szereppel bírnak. Mivel a központi idegrendszer nem rendelkezik nyirokkeringéssel, a metasztatikus sejtek csupán a véráram útján, vagyis a vér-agy gáton keresztül juthatnak be az agyba. Ennek a folyamatnak egyik alapvető lépése az agyi kapillárisokat bélelő endotéliumon való áthaladás. Ez az agyi áttétképzésnek kulcsfontosságú lépése, azonban jelenleg még igen keveset tudunk a melanómasejtek és az agyi endotélsejtek között fellépő kölcsönhatásokról. Kutatásaink célja, hogy olyan molekuláris mechanizmusokat és folyamatokat tárjunk fel, amelyek részt vesznek a melanómasejtek és endotélsejtek közötti kölcsönhatásban. Ezen mechanizmusok megértése megválaszolhatná a kérdést, hogy miért az agy a melanóma metasztázisok legfontosabb célpontja.

Mivel az agyi áttétképzés több szereplős és tényezős történet, így a következő bejegyzésekben megpróbálom minél több szempontból a témát körüljárni.

Magamról

Kedves Olvasó!

Ez a blog a Jedlik Ányos Doktorjelölti Ösztöndíj (2012) támogatásával jött létre.

A blog a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében valósul meg, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával.

Kutatási témám : A vér-agy gát szerepe a daganatos sejtek agyi áttétképzésének folyamatában  

Kutatásaimat az MTA SZBK, Biofizikai Intézetében végzem, Dr. Krizbai István témavezetésével. 

Ezen a blogon a "Jedlik Ányos Ösztöndíj" által támogatott kutatásokról és eredményekről szeretnék beszámolni.