A központi idegrendszer nem rendelkezik
nyirokkeringéssel, ezért a metasztatikus sejtek csupán a véráram útján, vagyis a vér-agy gáton keresztül juthatnak be az
agyba. Ennek a folyamatnak egyik alapvető lépése az agyi kapillárisokat bélelő
endotéliumon való áthaladás. Az agyi endotélsejtek a periciták, asztrociták és
idegvégződések jelenlétében egy szoros gátat képeznek a vér és az idegszövet
között. Ez a vér-agy gát, melynek kiemelkedő szerepe a központi idegrendszer
homeosztázisának fenntartása.
A „gát” funkció ellátását az agyi endotélsejtek
különleges tulajdonságai teszik lehetővé, mint a folytonos szoros kapcsolatok
(tight junctions), valamint a különböző transzporterek és enzimek jelenléte.
A folytonosan elhelyezkedő szoros kapcsolatok szabályozzák a paracelluláris (sejtek közötti) permeabilitást. Felépítésükben transzmembrán (occludin, claudinok, junkcionális adhéziós molekulák), valamint citoplazmatikus plakkfehérjék (zonula occludens proteinek: ZO-1, ZO-2), illetve más kapcsoló fehérjék vesznek részt. A szoros kapcsolatok kialakulásában és fenntartásában fontos szerepet játszanak továbbá a tőlük bazolaterálisan elhelyezkedő adherens kapcsolatok, melyeket szintén transzmembrán (cadherinek), illetve citoplazmatikus (cateninek) fehérjék alkotnak
A transzcelluláris gát annak köszönhető, hogy a vér-agy gát endotélsejtjei kevés pinocitotikus vezikulát tartalmaznak, ugyanakkor a sejtekben alacsony szintű az endocitózis és a transzcitózis.
Ezen felül az endotélsejtek olyan specifikus enzimekkel rendelkeznek, melyek fontos szerepet töltenek be a különböző anyagok lebontásában, kialakítva az ún. metabolikus gátat.
Az agyi endotélsejtek számos efflux transzporter révén képesek az idegi működésre károsan ható anyagokat távol tartani vagy eltávolítani a központi idegrendszerből.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése